Ki látta az első részt? Én egyszer tv-ben asszem, nem sokra emlékszem mondjuk belőle, de azért beazonosítottam a két kicsit sem sablonos arcú főszereplőt, és “miértisne” alapon megnézendőnek ítéltem a filmet. Nem volt semmilyen különleges elvárásom az egészhez, és emiatt kicsit meglepetés szerűen ért, hogy remekül szórakoztam. Amennyit én előre sejtettem az egészből hogy agyatlanság lesz sok szerencsétlen, igénytelen amcsi humorral, pedig nem az. Sőt nagyon is igényes paródiát mondhatni társadalom karikatúrát kaptam/tunk.

Kumar beásit.

Kumar beásít.

A történet egyszerűen belekezd ott ahol az első rész abbamaradt. Idiótáink mindenre elszántan követni akarják Amsterdamba Harold álmai asszonyát, de nem jutnak messze csak a repülőig ahol egy kellemetlen félreértés miatt hirtelen 3 légi Marshal jól rátérdel a gerincükre. Majd jön a kopasz eszméletlen idegesítő és egyben a film humorának jelentős részét szolgáltató amerikai védelmi miniszter helyettes és bezáratja őket Dzsíbéj-be. Haroldra és Kumarra pedig nem kisebb feladat vár, minthogy megszökjenek és tisztázzák a nevüket.

Az egyik legjobb karakter a helyettesi mivoltából bizonyítási kényszerrel küzdő miniszter arc, és nem kis fricskát kap tőle az amerikai politika. John Cho (Harold) és Kal Pen( Kumar, esküszöm az igazi nevük sokkal viccesebb) remekül hozza az összeszokott barát párost. Harold az érzékenyebb és folyton panaszkodó típus, akit kicsit idegesít Kumar füvezős lazasága. A remek karikon kívül igazából úgy van megírva a sztori mintha a vakszerencse irányítana mindent. Kumáréknak gyakorlatilag nem kell semmit tenniük. A dolgok történnek velük és a film komikumára jellemző, hogy a jó dolgokat is csak ritkán tudják kihasználni. A helyszínek úgy változnak, ahogy fogy hőseink szerencséje, ez igazából néhol erőltetett. Valamint segítőkre is elég gyakran találnak. Pontosítok mindig segítőkre találnak a lehető legszélsőségesebb fajtából. Például feltűnik a filmben egy színész aki a starshiptroopers-ban tolta és szétgombázza a fejét,majd teljesen elszállva furikázza őket az útjukon miközben nagyokat ránt a kormányon és felkiált hogy “húú láttátok ezt az unikornist?”. Okéj, több poént ígérem nem lövök le, pedig igazán tudnék belőle rendezni egy negyed órás kis showműsort. Tömören összefoglalva a humor egy része a rasszizmust támadja, másik jó része az amerikai terrorista hisztériát a maradék pedig elég abszurd pisi, kaki, pucérnős eresztés, utóbbiból tényleg nem kevés. 😉

Valójában nem tudok többet úgy írni hogy ne szóljak el poénokat .Ez egy remek vígjáték annak ellenére hogy néhol az erőltetettséget érezni. Újra kell néznem az első részt is. Kiemelném még, hogy aláz a soundtrackje is, feldobtam két számot egyből róla mp3-ra.:D Ajánlom mindenkinek. 8/10.

CEY