Elég rég írtam postot. Megvan rá persze a tökéletes indokom, de azért sem mentegetem magam. Arról nem beszélve, hogy semmiképp sem fogom tele szemetelni vele az Iron Man ajánlást, mert ez a film nem kicsit jó!

Valószínűleg már sokan láttátok és most biztos bólogat mindenki, és biztos többen tudtok arról is, hogy ez is képregény adaptáció, merthogy jóval híresebb, mint a WANTED. Nemcsak hogy híresebb de régebbi is, na meg Marvel is és bizony a Marvel figyeli, mit csinálnak az ő nevük alatt. Jól teszi ezt, mert mi ettől szórakozunk, azt hiszem olyan jól, mint ezen a filmen. Annak ellenére hogy híres én csak afféle animácios sorozatból ismeretem ezek előtt Iron Man-t, amit tudtam róla előre,hogy egy teljesen átlagos figura, durva acélruhát viselve. Meg a mese változatban voltak, akik ugyanolyan páncélszerkót hordtak csak mondjuk kék-fehér színűt. Valamitől persze mindig az igazi Tony Stark által képviselt piros-arany páncélember volt az erősebb és általában ő zúzta be a gonoszokat. Ehhez még hozzátenném azokat az alapinfókat, amik mindenkinek egyértelműek, feltéve, ha képregényes műveltsége súrolja az átlag emberét.(Tudom, hogy nem súrolja, szaros Szovjetunió hibája hogy kimaradtunk a sok képregényből) Magánszemélyként Vasember a milliárdos fegyvergyártó és szuperzseni, ellenben nagyon laza erkölcsű és humorú Tony Stark. Bevallom ezt már én is a filmből szedtem fel, de olyan infó amit megoszthatok veletek, mert ha valaki azt mondaná spoiler én azt mondom nem az csak nem vagy elég művelt. 😀 Viccet félre téve tényleg semmi köze a film sztorijához, ami egyébként magába foglalja vasember születését, és a végére kitermel magából egy fő gonoszt is.

A  hangulat annyira laza és egyszerre tervezőien profi, hogy beszippantja az embert rövid percek alatt. Legnagyobb részét pedig maga  Stark képregényből mesterien átvetített személyisége adja, akit mellesleg tökéletesen ad el nekünk Robert Downey Jr.. Tudós létére a Tag feltűnően laza humorral rendelkezik és nem kicsit kéjenc, ez a két tulajdonság alapból nem ad okot arra, hogy megkedveljünk 1 karaktert, de ahogy a sztori lassan kibontakozik, megmutatja a jól eldugott drámai és hősies énjét is  kék szívű bádogemberünknek. Nekem a legjobban a  tervezős, páncélruha tökéletesítős, tesztelős rész tetszett a filmből. (“yeah…i can fly”)  Ehhez jön hozzá több remek akció is, még csak nem is a filmvégi fő akció rész a legjobb szerintem, hanem az ezt megelőző kis repülgetés, de nem lövök le semmit, majd Tony megteszi. 😀 Még 1 kis romantika is szorult a múviba Stark titkárnője Ms. Pepper segédletével. Ezzel nagyjából körbe irogattam a film egészét, de a lényeget valahogy a folyamatos lendületváltás adja, ez a tervez-akciózik-csajozik és közben humorizál együttes.

P

romantikus pillanat 😛

 

A képregényes motívumok, rendszerint tökéltessen belesimulnak az összhangba mégis észreveheti azokat bárki aki rajongó, vagy aki kicsit többet foglalkozott Marvel-es füzetekkel mint például én. Két motívumot szeretnék kiemelni, az egyiket nem is ebből a filmből, tehát kezdem a másikkal. Megjelenik a filmben a-féle jó akartú segítőként pár ügynök, akiknek nem is tulajdonítottam különösebb figyelmet egészen a film végéig ahol is a szervezetük nevét, rövidítve ejtette ki az 1ik fószer, ez nem volt más mint a S.H.I.E.L.D . Az állam lehullott konkrétan és felnyögtem egy „nebasszfel”-t , ti pedig most nem értitek miért is. Valójában nekem,  nem az IronMan-ből ismerős ez a kitalált állambiztonsági szervezet. Én X-men képregényben találkoztam velük. Tömören annyit tudok róluk hogy, mint valami központ, majdnem az összes Marvel-es képregényhőssel kapcsolatban állnak. A főhadiszállásuk egy hatalmas repülő-hajó szerű egység és a parancsnokuk egy félszemű arc.(megjegyzem, lehet pontatlan vagyok) A lényeg az egészben hogy rengeteg különböző képregényben is felbukkannak, spanolnak mindenkivel Amerika kapitánytól kezdve Rozsomákig és ezek szerint Iron Man-el is, amiről egyébként fogalmam nem volt előzőleg. Kedves kis  elszólás volt a végre, ez a sokaknak semmitmondó egy szó. Visszatérek az “egyikre” ami mint írtam nem ebben a filmben volt, de egyszerűen muszáj itt is foglakozni vele, hogy egészet kapjunk a későbbiek során. Az Incredible Hulk végén egyszerűen besétált egy kocsmába Tony Stark, és ilyet szólt egy Hulk-os szereplőnek, hogy össze kellene dobni valami jó kis csapatot. Kicsit nagyobb szájtátás következett részemről. Körülbelül sejtem, hogy az egyetlen csapatra gondolt, amiben Iron Man benne volt valaha, mégpedig az Avengrs-re. Ami nekünk jó ebben, az az, hogy az  Avengers című film bejelentve a Marvel által. Ez a két kis apróság egyet jelent, mégpedig hogy, a Marvel elkezdte összefűzni, a képregényeikben olyan pontosan összefűzött univerzumát, a filmjeiben is. Ami mindenkinek jót jelent, hogy ez számos óra minőségi szórakozás a vászon előtt. 🙂 Ide vele most.

A csapból is Downey jr. folyik már lassan, lehet ám hogy jogosan! Nem tudtam eldönteni hogy ez a szerep áll neki ilyen túl jól vagy ő a zseniális. Amint látom majd másik szerepben, ezt nem felejtem el eldönteni. Jön ilyen, hogy Soloist meg itt van ugyebár a Tropic Thunder is. Azon nemfog mondjuk változtatni semmi, hogy jó az összhangja Iron Man-el. A gyengébbik nemet képviselő karakter megszemélyesítője Gwyneth Paltrow, kicsit nagy név ehhez a kis szerephez. Túl sokat nem kellett játszania, a csaj minden esetre imádnivaló volt, most hogy belegondolok, úgy emlékszem még egy kis akcióban is benne volt. Szép munka tényleg.

A végére ideszúrom, hogy remek a rendezés és szép a CGI meg minden, nem tudok túl sok negatívumot sem mondani bejött ez a film úgy, ahogy volt. Mások szájából idézem, hogy túl kevés volt benne az akció, meg néhol unalmas volt. Hülyeség . 9/10 mindenképp!

D

it's simple...kill the bad tank!!

 CEY

Aki még nem tudta volna, annak most rögtön leszögezem. Ez egy képregényadaptáció. Azért nem kell senkinek sem ostoroznia magát, hogy milyen műveletlen, mert nem ismeri, ugyanis asszem nem futott Magyarországon. Viszont Amerikában ezek szerint kedvelhették, meg persze melyik képregényből nem csinálnak manapság filmet?

Le kell még akkor azt is fixálni, hogy mint minden képregényadaptációban ebben is rengeteg a nem valós elem. Nem értem az olyan embereket, akik ilyesfajta filmeknél teljesen el vannak borulva agyilag, hogy “ugyanmááá ilyeneket nem is lehet csinálni”. Nekem alapból szinte bármilyen filmben elfér a fantázia, soha nem értettem miért kapaszkodnak egyesek annyira a szánalmas kis valóságunkhoz, de ez már filozófiai téma lenne. Szóval ide le is írom, hogy akinek a fizikakönyv a biblia és szentül hisz a matematikában az ne ezt a filmet válassza.(viszont próbálja ki magát az építészetben.:D)

Egyébként második nézés után követem el ezt a kis ajánlást, és bizony még mindig erősen ajánlom. Az első moziban esett meg és emlékszem mennyire odavoltam érte.(Rácsavartam hazafele jövet/menet az üres kólásflakonom egy ilyen sima átlagos zöld, de ugyanakkor kopott festékes, betontalpas mezei, utcai kukára és kegyetlenül beletrafáltam. Skill.:D) Egyrészt mert a sok efekt meg akció miatt egyértelműen mozifilmnek való. Másrészt a sztorija is megfogott. AERO szerint nem olyan jó otthon nézni, de nekem még így is nagyon bejött. Megvan a filmnek az a tulajdonsága, hogy mikor másodszorra nézed akkor is, tudsz felfedezni benne olyan kis jeleket, amiket nem értesz mikor először nézed, azaz baromi nagy piros pont a rendezőnek hogy gondolt az igazi rajongókra is, mert ezek miatt nem vált nekem unalmassá a film újranézéskor sem.

Az alapfelállás felvezetését két részre kell osztanom. Az egyik a “Szövetség” értelme és lényege, a másik a főszeplő srácunk .Igazából ezek bemutatását a film is tökéletesen elvégzi és ki is tölti ezzel a saját menetidejének körülbelül egyharmadát, ennek ellenére nem unalmas a remek poénok miatt. Kezdjük a szövetséggel tömören, csakhogy mondjon újat a múv is majd. Egy bérgyilkos szervezet majdnem szuperképességekkel rendelkező tagokkal, akik meglepő módon gyilkosok. Amikor a létezésük értelmét magyarázta Freeman bácsi, nagyon erősen átjön a képregény hangulata, amit én sem olvastam soha, de amikor ez a bemutatás megy, egyszerűen rápörögtem a képregényre, hogy mekkora jó lehet, és ilyen fordított sorrendet még sosem tapasztaltam, mármint hogy film alapján képregényre kattanni, lehet, azért mert Hulkból és X-man-ből rendesen fel voltam készülve irodalmi szempontból. Kicsit eltértem, de sebaj. Még azt akarom elmagyarázni, miként kapcsolódik főszereplőnk a sztoriba. Wesley Allan Gisbson egy átlag amerikai irodista szánalmas életét éli. Állása van, barátnője és mindkettő egy rakás szar. Nem tudja, mit kezdjen az életével és emellett még pánikrohamok is kínozzák. A változást Fox(An Jolie) hozza az életébe, mégpedig egész egyszerűen közli vele a tényt, hogy megölték az apád, aki tagja volt a szövetségnek és téged is meg akarnak ölni, pont most. DURR, DURR.

szigorú?

szigorú?

Ja igen, de gondolom tudtátok. A film egyik reklámarca és emellett női főszereplője Angelina Jolie. Egyébként övé a második legjobban kidolgozott karakter a sztoriban, és remekül hozza. Ez a kóros soványságos bulvár téma nem érdekel, jól nézett ki benne szerintem, bár állítólag a meztelen popós résznél dublőre volt. Kár. A csajnak amúgy, csak szerintem állnak jól a böszmenagy stukkerek? Minden szerepében kellene egy bőröv a derekára pisztolytartóval és töltényfüzérrel. James McAvoy (Wesley) viszi a hátán a történetet a maga, szerencsétlenkedős szerepében, azt hinné az ember idegesíteni fogja az ezerszer elcsépelt looser vagyok de szuperhős karakter, de valahogy mégsem. A másik reklámarc Morgan Freeman valójában mellékszerepet játszik, azé jól odacsavarja a golyót ő is.

Tehát adott a jó alapötlet a csavaros sztori a kiváló szereplések, és csapjuk hozzá akkor még a hangulatos kis képi világot is. A hirtelen vágások, kamerakapkodások és a megfelelő időben történő lassítások nem hagynak levegőhöz jutni akció közben. Erre még dobnak rá egy olyasmi feliratozós humort. Kaptok is ide egy képet a „goodbye” feliratos töltényről, ami elég sok mindent eldönt majd a film vége felé. Voltak itt még repülő fogak Y betűt helyettesítve és áruházi táblák, amik a kiutat jelezték Wesley egyik pánikrohama közben.

D

ez "goodbye" ha hiszed, ha nem:D

Istenítettem eleget asszem. Ki sem tudom emelni a negatívumokat, talán egy kicsit sok a végén az a kamerába dumálós “vedd át a vezetést” szöveg. Arcunkba nyomnának valami tanulságot, amiről nincs is értelme, hogy szóljon a film, a képregényben meg biztos vagyok benne, hogy nincs is. Adrenalin film annak, aki kedveli az ilyesmit. Én igen. 9/10.

CEY

Nah végre! Egy film amitől befele nő a hajad! Nem, ez nem az a sallang, amiből hetente jön ki négy, és két hét múlva már a mozik sem játsszák. Nem, ez egy igazi gyöngyszem. A legviccesebb, hogy hogyan akadtam rá. Van tudjátok, azaz adó, hogy ZONE Club, Muter nézi állandóan. Nah azon mennek eredeti nyelven filmriportok, mindenféle maszlag filmről, sosem az igazi nagy kasszarobbantó Hollywoodi szuperprodukciókról. Hát igen, ebben az erősen gőzölgő kupacban találtam rá erre a csiszolatlan gyémántra.

 

A riportban is feltűnt a kissé más nézőpontú képi világ (nem tom jobban kifejezni), ami jó értelemben más nézőpontú. A színészek is rendben voltak, rendezőt nem tudtam kicsoda, de egy mozit még úgy is megér 🙂 . Gyorsan fel bithura, 1 cd-s dvd-rip (délután még volt seeder is, szóval, aki úgy gondolja rá is haraphat!), és már töltöttem is. Közben persze IMDB, igen ez az én undorító szokásom, próbálok látatlanban véleményt alkotni.

 

A rendezőt megnézvén nem nyugodtam meg, pályakezdő srác, bizonyos Jieho Lee. Ez a film a második alkotása, olyannyira a második, hogy az első egy dél-koreai rövidfilm volt. Jah és hozzáteszem annak is és ennek is ő írta a storyját. Ez már elég gázos kezdet volt, viszont a színészek megnyugtattak, jó jó nem azok a legtopposabbak, de azért nem is első alakítása semelyiknek. Van köztük pár olyan is, akit kifejezetten bírok, mint pl.: Andy Garcia, Forest Whitaker, Brendan Fraser (őérte jöhetnek a kövek 🙂 ).

 

 

Akkor nézzük is kb. mivel állunk szemben. A film a mostanában nagy divatnak örvendő, több szálon futó történet mintadarabja. Legjobban a 21 grammhoz tudnám hasonlítani a stílusát, kicsit gyengébb kapoccsal a storyk között, és annál azért sokkal érdekesebb mondanivalóval. A történet hat emberrel megtörténő eseményeket meséli el, ahogy azok váratlanul egy-egy ponton összekapcsolódnak. Hát a karakterek között van minden. Elkeseredett pénzügyi szakember aki az egész életét elbukja egy lóversenyen, orvos aki szerelme életét akarja megmenteni, jövőbe látó gengszter akit nem lehet „átbaszni”, énekesnő aki egy alvilági vezér markába kerül. És sajnos itt slussz. A történet alapköveit sem merem elárulni, mert már az durva spoiler lenne. (áhh derossz, pedig de kikívánkozik :\ ). Szóval innentől nézzük, hogy a jó alapötlethez, milyen megvalósítás társul.

 

Amennyire féltem a rendezőtől, annyira kellemesen csalódtam benne. Első nagymunkájához képest, teljesen korrekten eltalálta az ilyen filmekhez illő képi világot. Kicsit olyan fakóbb színű világ ez, mint amilyent megszokhattunk a tipikus Hollywoodi filmeknél. Engem igazán az angol filmművészet remekeire emlékeztetett. A szereplők jól játszanak, Garcia nem kis tapasztalatának köszönhetően, nagyobb erőfeszítés nélkül elő tudja adni a tökéletes rosszfiút, a többiek pedig messze nem rutinból tolják, igazán mindent beleadva alakították drámaian jól a karakterüket. A zene pedig mindezt csak tetézi, egyszerűen baromi jól el lett találva.

Ezek után leszögezném, ez a film nem fog tetszeni azoknak, akik nem csípik a Donnie Darko, A Forrás, és a Harcosok klubja szerű filmeket. Ennek a filmnek mondanivalója van, abból talán mindjárt kétféle. Egy, ami mindenkinek leesik, egy pedig a néző fantáziájára bízva várja, hogy lehulljon róla a lepel. A mű teljesen elvarázsolt engem. Mindig jókor és jól hozza az odaillő hangulatot, tökéletes zenei aláfestéssel, és eszméletlen durva aranyköpésekkel. Tudod olyanokkal, amiknél meg kell állítsad a filmet, hogy utána gondolj, hogy te jó ég, ez mennyire, de nagyon igaz. Negatívum talán annyi, hogy nem olyan pörgős az egész, mint az előbb említett Harcosok Klubja, de nagyjából ennyi, más kivetnivalót én nem fedeztem fel. Bár én a műfajjal kissé elfogult vagyok, szóval másnak lehet ennél több dolog is szemet szúr majd.

Most pedig jöjjön a fránya pontozás. Mint kiderült ez a stílus a gyengém, szóval nekem simán 9/10. (Szemben 10ezer emberel, akik „csak” hét és félnek ítélik…) Jah és tényleg nem ajánlom azoknak, akik az említett filmeket csak fintorogva tudták megnézni! Aki pedig szereti az ilyet annak kötelező darab! 🙂

AERO 

 

 

Ki látta az első részt? Én egyszer tv-ben asszem, nem sokra emlékszem mondjuk belőle, de azért beazonosítottam a két kicsit sem sablonos arcú főszereplőt, és “miértisne” alapon megnézendőnek ítéltem a filmet. Nem volt semmilyen különleges elvárásom az egészhez, és emiatt kicsit meglepetés szerűen ért, hogy remekül szórakoztam. Amennyit én előre sejtettem az egészből hogy agyatlanság lesz sok szerencsétlen, igénytelen amcsi humorral, pedig nem az. Sőt nagyon is igényes paródiát mondhatni társadalom karikatúrát kaptam/tunk.

Kumar beásit.

Kumar beásít.

A történet egyszerűen belekezd ott ahol az első rész abbamaradt. Idiótáink mindenre elszántan követni akarják Amsterdamba Harold álmai asszonyát, de nem jutnak messze csak a repülőig ahol egy kellemetlen félreértés miatt hirtelen 3 légi Marshal jól rátérdel a gerincükre. Majd jön a kopasz eszméletlen idegesítő és egyben a film humorának jelentős részét szolgáltató amerikai védelmi miniszter helyettes és bezáratja őket Dzsíbéj-be. Haroldra és Kumarra pedig nem kisebb feladat vár, minthogy megszökjenek és tisztázzák a nevüket.

Az egyik legjobb karakter a helyettesi mivoltából bizonyítási kényszerrel küzdő miniszter arc, és nem kis fricskát kap tőle az amerikai politika. John Cho (Harold) és Kal Pen( Kumar, esküszöm az igazi nevük sokkal viccesebb) remekül hozza az összeszokott barát párost. Harold az érzékenyebb és folyton panaszkodó típus, akit kicsit idegesít Kumar füvezős lazasága. A remek karikon kívül igazából úgy van megírva a sztori mintha a vakszerencse irányítana mindent. Kumáréknak gyakorlatilag nem kell semmit tenniük. A dolgok történnek velük és a film komikumára jellemző, hogy a jó dolgokat is csak ritkán tudják kihasználni. A helyszínek úgy változnak, ahogy fogy hőseink szerencséje, ez igazából néhol erőltetett. Valamint segítőkre is elég gyakran találnak. Pontosítok mindig segítőkre találnak a lehető legszélsőségesebb fajtából. Például feltűnik a filmben egy színész aki a starshiptroopers-ban tolta és szétgombázza a fejét,majd teljesen elszállva furikázza őket az útjukon miközben nagyokat ránt a kormányon és felkiált hogy “húú láttátok ezt az unikornist?”. Okéj, több poént ígérem nem lövök le, pedig igazán tudnék belőle rendezni egy negyed órás kis showműsort. Tömören összefoglalva a humor egy része a rasszizmust támadja, másik jó része az amerikai terrorista hisztériát a maradék pedig elég abszurd pisi, kaki, pucérnős eresztés, utóbbiból tényleg nem kevés. 😉

Valójában nem tudok többet úgy írni hogy ne szóljak el poénokat .Ez egy remek vígjáték annak ellenére hogy néhol az erőltetettséget érezni. Újra kell néznem az első részt is. Kiemelném még, hogy aláz a soundtrackje is, feldobtam két számot egyből róla mp3-ra.:D Ajánlom mindenkinek. 8/10.

CEY

Az új Clooney meg Renée Zellweger filmecske. A történet az 1920as évek Amerikájában játszódik, a téma pedig az amerikai foci kialakulása, őskora. Pffff, minden adott az amerikai giccshez. Jólfésült idősödő amerikai sztárszínész és cuki ennivalóan szőke színésznőcske, hát mitmondjak nem izgultam végig a filmet hogy összejönnek-e a végén. Pedig próbálkoztak tényleg kavarodást okozni a kis agyamnak, de nem ment nekik igazán, és most kivételesen nemazért mert olyan kis eszes vagyok.:D

a jobb oldali Clooney,asszem...

a jobb oldali Clooney,asszem...

A sztoritól sem fekszik meg senki. Röviden annyi az alapfelállás hogy a veterán focista Clooney életet akar vinni a “profi futballba”, merthogy akkoriban még nem volt. Jól ki is találja az elején hogy, majd egy fiatal háborús hős hírnévén kapaszkodva vonzzák a nézőket a lelátókra. A srácot számomra eddig ismeretlen színész alakította (John Krasinski) nem is olyan kellemetlenül egyébként, vagy lehet hogy Clooney mellett tűnt kicsit jobbnak, aki viszont nem tette túl magasra a mércét. Itt jött egyébként is képbe a mi kis az amerikaiak kis Renée-je a nem kicsit idegesítő karakterével és jól megkavarta volna a szállakat, de valahogy nem.:S

A képi világ sem lesz nagy meglepetés, tökéletesen van kidolgozva az önimádó Amerika, de a kedves rendező nem elégedett meg ennyivel. Ahol csak tudott a szövegbe is belenyomott valamit, amire nagyon büszkék ők odaát. Pontosítok kicsit – nem lesz spoileres – amikor a végén lévő fő mérkőzés zajlik irtó nagyképűen forgattak bele olyan jelenteket ahol a rádiós közvetítők a Coca-colát meg a PallMall-t reklámozták. Ne aggódj kedves Amerika, nem feledkezünk meg róla mennyi jóval ajándékoztátok meg a világot.

Kell írnom a jóról is, elvégre valami miatt végignéztem a filmet. Tetszettek a bunyók! Jól megrendezett küzdelem a pályákon és jól megrendezett kocsmai verekedések, frankó Jazz zenére. Akármennyire is giccs a film nevettem ezeken a részeken párat. Ennyi persze nem elég ahhoz hogy egy film jó legyen.

Akkor tehát foglaljuk össze. A romantikus szál szerintem alapgagyivolt. Az amcsi foci története sem hoz igazán lázba. Az arcunkba tunkolják a hősies amerikai múltat, ami nekem már a könyökömön jön ki itt Közép-Európában. Viszont kellemesen megnevetett és jó a zene. 5/10.

CEY

Akkor kezdjük az első értelmes postomat. Tegnap volt szerencsém életemben először IMAX mozihoz, és gondoltam ezt megosztom a nagyérdeművel, mert igen! Erről beszélni kell. 🙂

 

 

 

 

IMAX

IMAX

 

 

Technikai adatok:

 

Az IMAX, azaz Image Maximum technológia 1970-ben látott napvilágot, azóta 30 országban 228 helyen ülhetünk be az igazi nagyképernyő elé. Mitől is különleges az IMAX? Ezekben a mozikban elképesztő méretű vásznon élvezhetjük a tű éles képű filmeket, szinte tökéletes hangú térhatásban.

 

A vászon: Az IMAX vászon gigantikus mérete 18 méter magasra és 24 méter szélesre rukkol. Ez úgy hozzávetőlegesen 45000-szer nagyobb egy átlagos TV méreténél. Egyszóval nem kicsi 🙂

 

A film: Hát maga a szalag sem a régi 35 millis, ez a celluloid már dupla, vagyis 70 milliméter széles. Így sokkal élesebb és szebb a kép. Egy átlag film így cirka 5 kilométer hosszú és 200 kilót nyom, jah és olyan erős, hogy simán elhúzol vele 1 kamiont. 🙂

 

A hang: 44 hangszóró biztosítja a tökéletes térhatást, persze nem a megszokott helyeken, 6 fürtben helyezkednek el a vászon és az ülőhelyek mögött, és igen oldalt egy sincsen! 16 erősítő pumpálja a Kraftot cirka 12000 watt teljesítménnyel, ami valljuk be nem gyengén fejlevivős hangerőre képes!

 

 

Az élmény előtt:

 

Zuhog az eső, jobb idő nem is lehetne egy kis családi kirándulásra. Budapest, időjárásnak köszönhetően egyszerű plázajárás, hogy vehessen mindenki magának valami szépet. Ősök kérdik: Hova menjünk? Mondom nekik, irány az Aréna Pláza, ott még úgysem voltunk, meg hát ott van az IMAX, azt meg kell nézni. Magyar parasztgyerek nem mehet a nélkül haza, hogy ne látná a nagy mozit.

Nem terveztem, hogy be is ülök, mivel köszönhetően a Cinema City managementjének, egész estés film az nincs. Van viszont 40 perces dokumentumfilm, ami meg kit érdekel? Mindegy, ha már itt vagyok, beülök, belátható időn belül úgysem lesz normális film, ezrest meg megér, hogy lássak egy négy emelet magas vásznat, max szétunom magam.

Három féle doksifilm, van űrállomásos építős, az felejtős, NASCAR, sosem szerettem, és valami őslényes, név szerint: T- Rex: vissza a kréta korba. Nah ez jó lesz, tuti tele lesz dínokkal. Pozitívum: ezek a filmek viszont mind 3D-sek ellentétben a Hollywoodi szuperprodukciókkal, amik főként csak 2D-ben tetszelegnek. Elárulom előre, el sem tudtam képzelni, hogy milyen lehet így filmen a harmadik dimenzió. Láttam már papírszemüveggel filmet, (tudjátok az a piros kék nagyon divatos cucc 🙂 ) de ez azt mondták más lesz. Dínós már csak egyszer megy naponta, szóval várni kellett elég sokat, olyan 2 órát, addig elmentünk enni, utána vissza, aztán jegyvétel, feszült, felspannolt 20 perc a kezdésig. Hostess csaj a jegyeknél mondja: mindjárt mehetünk be, csak először kijön az előző csoport és megkapjuk a szemüvegeket. Hát tényleg nem papír szemüveg, még színezve sincsen, viszont k*rva maszatos. Szégyenszemre nekiálltam ott suvickolni mindenki előtt, há nem majd én privát dínókat nézegetek, aha persze. 🙂 Egyszer csak jönnek ki a már letaglózott nézők, akik tényleg le vannak taglózva. Állak földön hevernek, szinte lihegnek mintha kilómétereket futottak volna, és esetlenül vigyorognak. Mozis csávó kezembe nyomja a szemüveget és széles mosollyal kíván jó szórakozást. Hát akkor lássuk mi olyan bődületes ebben.

 

És a cápa majdnem leharapja az orrodat! :

 

Lépcső lefele, nem is olyan rövid –gondolom én- lehet, Kínában nézzük. Lent a végén egy másik büfé, mintha a fenti nem lenne elég, biztos ez ilyen full VIP IMAX büfé spenótos kukoricával meg stb., aztán ajtó belesek, szemben fehér vászon enyhén hajlítva felém döntve, nem látom a tetejét. Beljebb lépek és felnézek, mint Dávid Góliátra, és igen ott van a vége valahol fen a p*csában, -áhh nagyon magas, súgom faternak, aki csak nevedgél úgy eléggé megszeppenve, igen őszerinte is. És az első csalódás, mivel sajnos az is van, a vászon nem 16/9-es képarányú, hanem a régi megszokott 4/3.

Az. 5. sor majdnem közepe, ide volt még hely, amit a jegyárus srác is ajánlott. Nah itt leszögezném, kamu, hogy minden hely ugyanolyan jó, ülj kb. középen lévő sorba full középre, mert az a tuti. Szóval 5. sor, behatolunk és kényelmesen leülünk, a fotel szuper, alattad a következő ember meg a sípcsontodnál ül, szóval sok vizet nem zavar a filmben. Hát igen ebből logikusan gondolható, hogy baromi meredek a nézőtér.

Kezdés előtt kis hölgy felhívja a nézők figyelmét, pár érdekes adatra és elszónokolja, hogy ha fájna a fejed (ami fog) a film közben, akkor hajtsd le egy-két percre, aztán folyt köv. Ha nem múlik el, akkor se nagyon próbálj meglelépni, mert a nézőtér meredek, és nem kéne mindenkin átbucskázni, de ha minden kötél szakad, akkor bal lent lehet távozni. Ő is jó szórakozást kíván, majd minden elsötétedik. Először két trailer: Wall-e Kung-fu Panda, kivetítve normál mozi méretben a vászon közepére. Nem kicsit röhejesen festett, de hát istenem, ez van. Utána  szemüveget fel, kezdődik a 3D.

Innentől leszek igazán bajban amúgy is sekély szókincsemmel, mivel ezt leírni szavakkal még egy gyakorlott írónak sem lenne kis falat. Sajnos nem ugranak ki a fejemből magasröptű hasonlatok, de azért a magam módján megpróbálom átadni az érzést. Szóval kezdésnek feljön egy IMAX logó, nem is fel, inkább ki a képből a pofádba, úgy mogorván megszégyenítve minden fizikai szabályt. Eltátod a szád és kinyúlsz a kezeddel, hogy megfogd, ami értelemszerűen nincs ott, és vigyorogsz, mint kiskölyök karácsonykor az új dömperre. Körbe nézel, kor nem számít, mindenki így tesz 5-től 85-ig, hiszen ez aztán csoda az orrod előtt. Pedig még csak most jön a java, egy kis bemutató a mélytengeri világból (asszem ez a címe). Bent vagy a víz alatt, úszkálnak a halak melletted, a hínár feszesen mered ki a földből pár méterenként a felszín fele, és közeledsz valamiféle kis szikla fele, aztán csak átsiklasz felette, de szinte úgy hogy felhúzod a lábad, nehogy bevágjad. Aztán egy oroszlánfóka, rája, valami kis lyukból kijövő izék és mind melletted térben, és még mindig vigyorogsz, nem fogtad fel, hogy ez lehet. Ezzel nem vagy egyedül, emberek nyúlkálnak a levegőben meg akarják érinteni, talán most sikerül! címszóval. Aztán az első szaratás, a technika kimutatja a foga fehérjét. Egy kék cápa tűnik fel a távolban és sebesen úszik feléd, majd kb. 20 centivel az orrod előtt megáll, és elkanyarodik balra, lélegzet kifúj.

 

T- Rex: Vissza a kréta korba:

 

Főként most az élményről kívánok írni, mint azt a cím is mutatja, de egy pár szó erejéig kitérek a movie-ra. Először is, ha IMAX-ba mész ne ezt nézd! Ez a film egy nagy rakás unalom, kb. 5-6 jelenet van benne, ami azt mondom, hogy ez igen. Elején kis narrátori beszéd a háttérből te pedig berepülsz valami sivatagos tájat. Hát gyerekek, ez vagány. Kapaszkodsz a székbe, mintha valami láthatatlan hullámvasúton ülnél, és mindeközben motoszkál egyfajta szárnyak nélküli repülésérzet, ami leírhatatlan. Már ezért az alig 2 percért megérte a jegy ára. Ha lenne saját IMAX mozim napi 100szor tuti letolnám ezt a részt! Sajnos nagyjából  nekem ennyi volt benne a fergeteges, talán egy két díno amit nem látsz a filmben 5 percnél többet még jó volt, de ennyi, slussz. Tehát megjegyezni: IMAX-ban nem nézek dínósat, hanem nézek mélytengeri izét, mert az bemutató alapján ezerszer eseménydúsabb! Vagy NASCART, ha szeretem.

 

Pár negatívum:

 

Mint említettem, sajnos ilyenek is vannak. Kezdésnek a 4/3, nincs igazi mozifeeling. Semmi széles vászon,   ki*aszott nagyra nőt katódsugárcsöves TV érzés. A másik a fejfájás. Csak két ember, faterom és az én nevemben beszélhetek, de ha ennyi megteszi, mindkettőnknél beütött. Én úgy gondolom, aki nincs hozzászokva annak nagyon is elég 3D-ből a 40 perc. Logikusan kikövetkeztetve a fő munkát itt az agy végzi, a fordítottan polarizált szemüveg segítségével összefésüli a képeket, amiből kialakul a térhatás. És másodpercenként 48 képet ide-oda rakogatni nem lehet egyszerű, szóval kíméljük a szürkeállományt. Ugyanebből jön a harmadik és egyben utolsó negatívum, amit megpróbálok nagyon egyszerűen megfogalmazni. A kevésbé mozgó háttér előtt gyors mozgást végrehajtó testek, mintha kicsit szaggatnának, nem durván, de azért kellőképpen zavaróan. Levett szemüvegnél ez a szaggatás megszűnik, nálam ugyanúgy, mint apumnál. Úgy látszik itt is a mi készülékünkben van a hiba. Így, hogy kis élet ízt vittem az egészbe a negatívumokkal, azért leszögezem ezek ellenére, aki teheti, ne hagyja ki, katartikus élmény a 3D mozizás, fejfájástól, szaggatástól, 4/3-tól eltekintve is.

 

Összegezve Jól szórakoztam, és ajánlom minden kedves blogolvasónak, hogy látogassa meg a legközelebb lévő IMAX mozit. És ha pontozni kéne? Így negatívumokkal is jár az IMAX-nak a 10/10, de a filmnek nem adok 3-nál többet sry. Nah akkor mindenkinek 3D-re fel! És én is jó szórakozást kívánok! 

 

 

 

 

)
Ezt néztük 🙂

 

AERO

 

 

Legyen…Első ajánlásom az új szem. Jesica Albával a főszerepben. Valójában vártam ezt a filmet, mert a trail-ere alapján nagyon meggyőző volt, de fenetudja hogy, kicsit lecsúsztam az érkezését. Sors barátomban viszont mindig bízhatok, aki volt olyan kedves és szólt egy másik kedves barátomnak, hogy ez a film jó, ő pedig egyszerűen szólt nekem, hogy ugyan már szerezzem meg neki. Így itt volt az ölembe esve.

Kis problémám hogy nem vagyok Horror filmes. Ez azt jelenti,hogy nem szeretek rettegni film közben, vagy ha mégis akkor nem annyira perverz módon, mint egy megszállott horrorfilm rajongó .Ebből kifolyólag nem is nézek sok horrort, és hogy értsed is miért mentegetem magam,hát elárulom: Szééjjjee paráztam az agyam. Most majd felvetül pár különböző szemszög kérdés is,például hogy, egy durva horror filmes mennyire parázott volna rajta nem tudom…én meg kaptam amit nem akartam.:D

A Szem mint mindenki tudja ilyen japán/kínai eredetű film volt. Csináltak is belőle sok részt. Egyiket sem láttam, de még a sztoriról sem tudtam semmit az égvilágon, és azt hiszem pont ezért tetszett annyira. Nincs túlbonyolítva, kitalálható elég hamar, de a helyzetek, amikbe belekeveredik miatta szegény Jesica hihetetlen félelmetesek voltak. Nem akarom ellőni őket, nekem futkosott a hideg a hátamon. Az alapfelállás körülbelül annyi hogy a vak kislány transzplantációs műtét segítségével újra látni fog, de egy kicsit többet is, mint szeretné…Ennyi nekem már alapból garantálta az érdeklődést.

Sokat segített még Jesica Alba neve is abban hogy megnézzem. Nem kell túlragozni, amit hoznia kellett azt a kisujjából is hozni tudta. Elég is volt ehhez a filmhez. Kifejezetten idegesítet viszont, a férfi főszereplő karaktere. Azt hogy a színész vagy az írt karakter volt a ludas nem tudom megmondani,de azt hiszem mind a kettő. Oké, nem romantikus film, nem kellett, hogy hős lovagként csapjon szét a morgófejű kaszások és a lebegő öreg nénik között, de nem volt az igazi.

Végül megjegyzem még, a film hangulata nagyon bejövősen nyomasztó. Elindul valami iszonyatos nyugalomból, amit talán a képi világ színtelensége okoz. Néhol azon gondolkodtam már, hogy miért nem festik át az épületek falait, mondjuk banánsárgára vagy ilyesmire. Remekül jön ki, ahogy megy az alig látó csaj a szürke folyosón. Elhalad egy szürke szék mellett majd egy szürke asztal mellett, szürke fotel, szürke lámpa, szürke lebegő öregember, fürdőszoba. Ezt a kontrasztosságot, szögletességet egészen a végéig megtartja. Nagyon eltalálták a fülledt, zárt, koszos amerikai metropoliszos hangulatot és elképzelni sem tudnék ennél ijesztőbb helyet semmilyen túlvilági lénynek. A hangulathoz tartozik még hogy nempörgi túl magát a film,egyszer sem unatkoztam közben az tény,valahogy el van találva hozzá a tempó,mintha egy régi bakelitet hallgatnál:nem unod,de tudod hogy nem egy dnb.

És hát azt hiszem most értékelnem kell,vagy ilyesmi,inkább nevezzük ajánló pontnak:7/10. Bevallom nem érzek elég önbizalmat a pontozáshoz,de majd remélem eltűnik ahogy nő az ember gyakorlata.

a bácsi nincs jól...

a bácsi nincs jól

CEY

 Nah itt a várva várt társszerző!!! 🙂 Gondoltam még a Cey féle „The Eye” kritika előtt ideszösszenek valami köszönésfélét. Szóval én volnék AERO. Az én kútfőmből főként szubjektív filmkritikákat és könyvajánlásokat tudtok majd olvasni. Néha majd írok 1-2 PC játékról és műszaki cuccról, jól eltávolodva a blogcímtől, ha a kedves tulajt nem bántja 😛 . A meglévő és leendő olvasóktól pedig nagyon szívesen fogadom az építő és lesújtó kommenteket egyaránt. Persze egy nagy kérés az ide tévedőkhöz! Ha tetszik a blog és úgy gondolod ezt másnak is látnia kell, akkor ne habozz reklámozni. Nem titkolt célunk minél több olvasót benyalni. 🙂 Hát akkor csapjunk is a lecsóba!haha

HaHA:) menő angol post cím a menő *.com -os blogoldalamhoz.:DMert miértne….

Nahszóval, összefoglalnám, hogy mikis a terveim a blogommal ami, talán nem is lesz teljes mértékben sajátom. Ezt is mindjárt kifejtem.

Szeretnék ide írni filmekről, könyvekről nagyritkán zenékről. Nem mondom, hogy kritikákat inkább ajánlásnak nevezném majd őket. Mivel első post meg minden tele vagyok lelkesedéssel, meg lazasággal remélem hogy első pár írásom után általam meghirdetett, saját blogom Olvasókra talál. Mert mimás lenne 1 blog lényege? Ígérem figyelek majd helyesírásra bár nemvagyok jó benne,nyugodtan lehet majd szólni,figyelmeztetni hibákra. Jhaés ami a legfontosabb, hogy tudtok majd elvileg kommentelni és jólesne, ha tennétek is. Nincs is szebb, mint saját véleményemet védeni a saját blogomon és IGEN, nagyonis élvezni fogom.:)

Várok egy kis segítséget is majd valakitől(valakiktől), azaz lesz nekem cikkező társam, akit majd én támadok meg jól kommentekben, ha nem fog egyezni a véleményem vele! 🙂 Tervek szerint ő lesz AERO, aki személyes jó barátom, volt osztálytársam és iszonyatosan tud pörögni mindenre, ami szórakoztat vagy arra termett, hogy szórakoztasson. Olyan is előfordulhat majd, hogy egy témáról több post is lesz például ha egy filmet ketten is megnézünk akkor írni fogunk róla két külön postot meg ilyesmik.

– Mitől nem lesz koppintás ez az oldal egyéb híres filmes blogoldalakhoz képest?

– Semmitől és egyben tőlem(tőlünk) meg a személyes varázsomtól és mesteri fogalmazás készségemtől és szerénységemtől(én oldalam megtehetem).Szenvtelenül máshonnét fogom lopni a címeket ezt megígérem,ez biztosítja majd hogy olyan dolgokról olvashassatok amik tényleg éppen a kulturális érdekeket szolgálnak. Viszont soha nem fogok tartalmi lopást elkövetni.

Talán ennyi meg is teszi testpost-nak. Most még nem vágom, hogy milyen néven is fogok hírezni 1általán, nem vágom még teljesen az oldal kezelését,és nem vagyok benne biztos, hogy marad ez a külalak,és nem ígérek aktivitást sem!Ami a lényeg megvan ez. AZ ELSŐ POST.

CEY